RESTART – Szülinap utolsó vérig

Egy levél neked, akit a világon legjobban szeretek, és aki még csak nem is emlékszel rám – egyben egy kis útmutató arról, hogyan számolj el a lelkiismereteddel, ha a születésnapodra szervezett kísértetház-látogatás rosszul sül el, és a rém, akit mindenki városi legendának hisz, igazinak bizonyul.

A sztori a HetaOni soundtrack "Where I fall" című darabjára íródott, amiből tartalmaz is egy részletet. Nagy hatással volt rám az a játék…

Odette ajándéka - avagy boldog Valentin-napot!

(V)Étkezők Viadala 

Halmányi Valentin végső elkeseredésében jelentkezik egy főző-valóságshowba. A győzelem érdekében szövetkezik a csinos és körmönfont Tinkával, elvégre az izgalmas szerelmi történeteket mindenki szereti, nem igaz?

Arra azonban senki se számít, hogy a dologban végül maga Valentin bizonyul majd a gyenge láncszemnek – ahogy arra sem, hogy az élet még nagyon is tartogat meglepetéseket, mikor hősünk azt hiszi, vége, és a hőn áhított díj soha nem lesz az övé.

A történet a 2022-es évi Kívánság Üstre íródott Odette-nek, a Merengőn is olvasható. (Itt azért nem a saját címén szerepel, mert a betűtípusban, amit a címekhez használok, nincs ő, és nem vagyok barbár. Meg persze azért, mert az ötletet mégiscsak ő szolgáltatta.)

A képet AI programmal generáltam

Harminckét gramm csokoládé

Amink van: egy fiú, egy lány, Marcipán cica és egy harminckét grammos Sport szelet. Egy mentális beteg, aki bizonytalan a külvilágban, és egy leendő pszichiáter, aki bizonytalan önmagában. 

És hogy mi lesz ebből? 

Mondd meg, hogy hol végződik az álom, és hol kezdődik a valóság – akkor megmondom. 

 

Üvegszilánkok

Tizenhárom napja tudtam meg egyáltalán, hogy létezel. Tíz napja egyetlen hátizsákkal felszerelkezve a nyakamba vettem a világot. Kilenc napja ismerlek személyesen.

Azt hiszem, hogy mindketten őrzünk valami súlyos titkot. Bízom benne, hogy enyhíthetjük egymás fájdalmát. De tudni csak annyit tudok, hogy szükségem van rád... sorella.

Felejteni tudni kell

 

Eredetileg csak őt akartam feledni, téged nem – de aztán rájöttem, hogy ha magammal akarlak vinni a jövőmbe, azzal mindkettőnknek ártanék. Ott kell hagynom hát téged a múltamban, most már oda tartozol, vele együtt, de vajon sikerülni fog ez nekem valaha?

Elvégre felejteni tudni kell – de mit tegyek, ha én még nem tudok?

Egy év, tizenkettő plusz egy lélegzetvétellel, meg egy kupac pontatlan idézettel elmesélve.